1A Kóráh fiainak zsoltáréneke. (1a) Nagy az Úr és igen dicséretes a mi Istenünknek városában, az õ szentséges hegyén.

2Szépen emelkedik az egész föld öröme, a Sion hegye, a szélsõ észak felé, a nagy királynak városa.

3Isten van az õ palotáiban, ismeretes ott, mint menedék.

4Mert ímé, a királyok összegyûltek, de tovatüntek együttesen.

5Meglátták õk, legott elcsodálkoztak; megijedtek, elriadtak.

6Rémület fogta el ott õket, fájdalom, a milyen a szülõasszonyé;

7A keleti széllel összezúzod Tarsis hajóit.

8A miként hallottuk, akként láttuk a Seregek Urának városában, a mi Istenünk városában; örökre megerõsítette azt az Isten! Szela.

9A te kegyelmedrõl elmélkedünk oh Isten a te templomodnak belsejében.

10A milyen a neved oh Isten, olyan a te dicséreted a föld határáig; igazsággal teljes a te jobbod.

11Örül Sion hegye, ujjonganak Júda leányai a te ítéletedért.

12Vegyétek körül a Siont, kerüljétek meg azt, számláljátok meg tornyait.

13Jól nézzétek meg sánczait, járjátok be palotáit, hogy elmondhassátok a jövendõ nemzedéknek:

14[ (Psalms 48:15) Bizony ez az Isten a mi Istenünk mindörökké, õ vezet minket mindhalálig! ]