<< Zsoltárok 88 >>
Psalm 88 Hungarian: Karoli | |
1 Ének. A Kóráh fiainak zsoltára. Az éneklõmesternek a Mahalath- lehannóthra. Az Ezrahita Hémán tanítása. (1a) Uram, szabadításomnak Istene! Nappal kiáltok, éjjelente elõtted vagyok:
2 Jusson elõdbe imádságom, hajtsad füled az én kiáltozásomra!
3 Mert betelt a lelkem nyomorúságokkal, és életem a Seolig jutott.
4 Hasonlatossá lettem a sírba szállókhoz; olyan vagyok, mint az erejevesztett ember.
5 A holtak közt van az én helyem, mint a megölteknek, a kik koporsóban feküsznek, a kikrõl többé nem emlékezel, mert elszakasztattak a te kezedtõl.
6 Mély sírba vetettél be engem, sötétségbe, örvények közé.
7 A te haragod reám nehezedett, és minden haboddal nyomtál engem. Szela.
8 Elszakasztottad ismerõseimet tõlem, útálattá tettél elõttök engem; berekesztettem és ki nem jöhetek.
9 Szemem megsenyvedett a nyomorúság miatt; kiáltalak téged Uram minden napon, hozzád terjengetem kezeimet.
10 Avagy a holtakkal teszel-é csodát? Felkelnek-é vajjon az árnyak, hogy dicsérjenek téged? Szela.
11 Beszélik-é a koporsóban a te kegyelmedet, hûségedet a pusztulás helyén?
12 Megtudhatják-é a sötétségben a te csodáidat, és igazságodat a feledékenység földén?
13 De én hozzád rimánkodom, Uram, és jó reggel elédbe jut az én imádságom:
14 Miért vetsz el hát Uram engem, [és] rejted el orczádat én tõlem?
15 Nyomorult és holteleven vagyok ifjúságomtól kezdve; viselem a te rettentéseidet, roskadozom.
16 Általmentek rajtam a te búsulásaid; a te szorongatásaid elemésztettek engem.
17 Körülvettek engem, mint a vizek egész napon; együttesen körülöveztek engem.
18 [ (Psalms 88:19) Elszakasztottál tõlem barátot és rokont; ismerõseim a - setétség. ]
